PROJEKT
A helyi kézműves közösség erősítése
Bálint szülővárosából, a vajdasági Adáról és környékéről jelentős az elvándorlás mértéke, mely nagyban meghatározza a közhangulatot. Mindeközben megvan a lehetőség arra, hogy a helyi értékek erősítésével pozitív változásokat induljanak el. Az itthon. ezeknek az adottságoknak a kihasználásával, a Vajdaság kézműves és kisipari hagyományaira támaszkodva szeretné szélesíteni az ott élő mesteremberek lehetőségeit.
A projekten keresztül az alacsony technológiaigényű, de nagy tapasztalatot és szaktudást felhalmozó műhelyeket szólítjuk meg, és egy közösen formált, a mesterek kéznyomait is magán viselő tárgykollekció megalkotására invitáljuk őket.
A tárgyak a helyi értékeket és szaktudást vegyítik a kortárs design eszközeivel, ezzel új piaci lehetőséget teremtve a közösség számára. A termékek, kis szériában készülő és hosszú élettartamú hétköznapi tárgyak, melyek egy otthon érzelmi és funkcionális igényeire reagálnak. A kollekciót a paraszti tárgykultúra visszafogott józansága és a tájegység színvilága inspirálta. Mivel egyik célunk, hogy kapcsolat alakuljon ki a helyi készítők között, egy-egy termék létrehozása tudatosan több műhely közös munkáját igényli.
A projekt további célja, hogy közös munka jöjjön létre tervező és mesterember között, ami egy erős, helyi szaktudásra épülő közösséget kovácsolhat. A jövőben újabb és újabb mesterségek bevonásával szeretnénk bővíteni ezt a kört.
ADA, VAJDASÁG
A környék bemutatása
Ada község a Vajdaságban, Szerbia északi részén, a Tisza jobb partján terül el, a magyar határtól körülbelül 50 km-re. A település neve török eredetű, jelentése sziget, amely a folyószabályozások előtti szeszélyes Tisza által el nem árasztott száraz dombra, vagyis szigetre utalhatott. A Vajdaság ismert nemzeti és kulturális sokszínűségéről, lakosságát legnagyobb részben magyarok és szerbek alkotják.
A 90-es évekig Ada volt Jugoszlávia egyik legjelentősebb kisipari központja, a délszláv háború azonban rányomta a bélyegét a térség sorsára, melynek gazdasági és társadalmi szintű hatásai még mai napig érezhetőek. Emellett a 2010 után meginduló tömeges kivándorlás egy újabb korszakot hozott el a község történetében. Mégis, úgy gondoljuk, hogy az infrastruktúrában, a szaktudásban és az ott élő közösségben nagy lehetőségek rejlenek.
FENNTARTHATÓSÁG
Környezeti és társadalmi értékek
Meggyőződésünk, hogy a lokális értékekre fókuszáló projektek kiemelten fontos szerepet játszhatnak egy közösség pozitív változásainak elindításában, miközben egy fenntarthatóbb jövő alapjait teremtik meg. Projektünkkel motiválni szeretnénk a kézműveseket és kisiparosokat szakmai örökségük kihasználására. Valamint, kihangsúlyozni azokat a lehetőségeket, melyekkel ezt a tudást a hasznukra fordíthatják.
A helyi értékeket nem kizárólag a szaktudásban látjuk. Arra törekszünk, hogy tárgyaink a környéken fellelhető természetes alapanyagok felhasználásával készüljenek. Ilyenek a helyben kivágott gyümölcsfák, a saját termesztésű fűzfavessző és a fazekas agyag, ami évszázadok óta a különböző konyhai edények jól bevált alapanyaga.
KÉZMŰVESEK ÉS KISIPAROSOK
Ismerd meg a készítőket
Az őszinte és átlátható kommunikáció fontos számunkra, melyben a tárgyak mögötti szereplők, vagyis a készítők kiemelt figyelmet kapnak. Az egyik legfontosabb üzenet, hogy a tárgyak nem a világ távoli tájainak ismeretlen készítőitől származnak, hanem pontosan követhető helyről és embertől kerülnek az otthonokba. Így olyan igényes és időtálló termékek készülhetnek, amelyek az alkotók kézjegyeit is magukon viselik. Valamennyi tárgy kézzel készül, és ennek köszönhetően minden darab egyedülálló.
Faesztergályos
Uller Sándor
Sanyi volt az első mester, akit bevontunk az együttműködésbe. Munkája mellett készíti a kollekció fa tárgyait, az esztergálás a szenvedélye. Már jóval azelőtt ismertük, hogy felkerestük volna az ötleteinkkel. A kezdetektől lelkesedett, és nyitott volt a kísérletezésre. Sőt, a mi instrukcióinkon túl a saját kreativitását is beleteszi munkájába, ennek köszönhetően az elkészült darabok az ő kéznyomát is viselik. Hozzáállása és precizitása minket is motivál, az ilyen együttműködések miatt vágtunk bele a projektbe.
Keramikus
Forma Kerámia Manufaktúra
Kerámia tárgyaink a zentai Forma műhelyében készülnek. A manufaktúra saját termékeit a környékbeliek már jól ismerik. A kerámiákat kézzel, korongon készítik, így a maga nemében minden darab egyedi. Figyelemmel és nyitottsággal hallgatják meg ötleteinket, melyhez hozzáteszik szakértelmüket. A tulajdonos, Djordje – aki a vállalkozást szüleitől vette át – az első perctől kezdve barátságosan fogadott minket. Ő maga is dolgozik a műhelyben, szabadidejében pedig gyönyörű csónakokat épít.
Kosárfonó
Kuzsner Mihály
A harmadik mester, Mihály felkutatása volt a legkalandosabb. Mivel a környéken nagy hagyománya van a kosárfonásnak, szerettük volna, ha a kollekció darabjai között visszaköszön ez a technika is. A közeli Péterrévére irányítottak minket, azzal, hogy ott találhatunk kosárfonót. Szó szerint az utcákat jártuk a mester után kérdezősködve, így találtunk rá Mihályra. Műhelye a saját otthonában van, és a helyi szokásokhoz híven, ha nyitva találjuk a kapuját, biztosak lehetünk benne, hogy fogad minket.
Mihály, mint sokan a környéken, édesapjától tanulta a mesterséget, de mostanra szinte ő az egyetlen, aki a kosárfonás ilyen finom technikájával foglalkozik. Az alapanyagként használt vesszőt saját maga termeszti és gondozza a Tisza túloldalán elterülő földjén. Mielőtt belekezdett a fonásba, sokáig hegesztőként dolgozott. Mikor rákérdeztünk, hogy miért váltott, mosolyogva ezt mondta:
„Most már hegesszenek egy kicsit mások is!“